Tervezőként mindig is azt tartottam a legnagyobb kihívásnak, hogy a dizájn ne csak jól nézzen ki a táblázatokban, hanem igazán működjön a valós életben is. Nemrég került hozzám egy tesztpóló a The North Face Budapest webáruházból, és elgondolkodtam: mitől jó egy póló? Persze, elsőre az esztétika: a logó, a szabás, a színek. De ami igazán számít, az az, mennyire illeszkedik a testhez, hogyan mozog vele az ember, és mit érez, amikor percekig, órákig viseli.
A The North Face póló szabásán azonnal érződik, hogy nem véletlenül skálázzák XS-től XXL-ig – minden méret finoman követi a test természetes íveit. Én általában M-es méretet hordok, és ez a darab pont olyan laza, hogy kényelmesen fekszik a vállra, mégsem lóghat le semmilyen irányba. Ami érdekes, hogy a hónaljrészen is hagytak némi mozgásteret, ami például egy hétköznapi séta, biciklizés, de akár egy könnyebb túra során is aranyat ér.
A póló anyaga lágy, jólesően sima – persze ez nem meglepő, hiszen a TNF ritkán használ rossz cuccot. De ami számomra izgalmasabb: a nyakra varrt kötésegyensúly. Ez az a rész, ahol általában elkezd szétszakadozni vagy megnyúlni a póló, ha az ember sokat mossa. Ebben a darabban ez kevésbé látható, mintha megerősített varrással készült volna – valószínűleg statikus és dinamikus használatra is optimalizálták.
A szabásvonalak nagyon jól eltaláltak. A póló nem csak egy téglalap, amelyre rányomják a mintát. A test középvonalát követi, miközben engedi a természetes lengést. Ha bármi mozgást kell végezni – például felemelt karok, vagy épp könyökös helyzet – nem húzza fel magát, nem szorít, és feszülés sincs a mellkason. Ugyanez igaz arra is, amikor egy hegyvidéki túrán a hátizsák pántjai alatt van: nem csúszkál, nem gyűrődik nagyon, miközben nem is liezonolja az egész felsőtestet.
Ami viszont feltűnt, hogy a hosszának lehetne még egy-két centivel. Én a derekam vonalán hordom, de magasabb vagy hosszabb törzs esetén előfordulhat, hogy a hátul egy vékony részen kilátszik, ha például előrehajol az ember. Ebben egy kicsit több hosszúság jól jönne.
Az anyagkeverék jól eltalált: 95% pamut, 5% elasztán. Ez azt jelenti, hogy nem csupán puha, hanem rugalmas is. Ugyanakkor nem izzadságérzetű – a TNF által alkalmazott pamuthűtés valós hatással bír. A meleg, párás budapesti napokon is éreztem, hogy nem ragadok bele, és nem is szárad ki sehol túl gyorsan. Tényleg az a klasszikus “lélegző” élmény.
A varrások és illesztések azonban további hétköznapi teszteket is kibírtak: egy városi biciklis boltot is kipróbáltam futárként, hozzá csomag húzásával – a számomra kritikus deréktájékon semmi sem feszült, a póló mozgott velem, és nem lemerevedve. Jókat mosolyogtam: pont úgy viselkedik, mint egy valóban jól megtervezett darab.
Szeretnék kicsit a teknikai ártalmakról is beszélni. Megáztattam esőben, nem foszlott el, viszont a minta – bár jól tartotta a színeket – inkább az előlap közepén kopott el a leggyorsabban. Nem tragédia, de a The North Face kabát kollekciójához képest ez kicsit gyengébben szerepelt. Egy fokkal élénkebb pigmentárnyalat még sok évig frissítheti a pólót.
Ha volna javaslatom a gyárnak: én beszerelnék egy belső gallérmegerősítést, vagy akár egy apró belső címkét – nem a márkajelekért, inkább a komfortért. Olyan érzés lenne, mintha belül is tökéletesen átgondolták volna. És a hosszabb fazon számomra is fontos lehet, mert tény, hogy a hazai testalkatúak között sokan ezt hiányolják.
Mindenesetre nem volt rossz élmény. A The North Face póló nálam már a „nem csak nyugis hétvégére, hanem akár aktív hétköznapokra is jó” kategóriába került. És ha valakinek ilyen a gondolkodása – stilusosan, de laza háttérmunkára vagy mozgásra szüksége van –, akkor nem kérdés: ez a darab beválik.